0

A fogorvoslás fejlődése az ókortól napjainkig

Fogbetegségek és gyógyításuk

A fogbetegségekből adódó fogfájás már az ókorban is problémát okozott a embereknek. A Krisztus előtti időkben az egyiptomiak is szenvedtek például a fogszuvasodástól és a fogínybetegségektől. Ezeket a problémákat különböző anyagú tömésekkel, gyógyszerekkel és varázsigékkel próbálták kezelni több-kevesebb sikerrel. A betegségek kialakulásáért azt a bizonyos fogszút tették felelőssé, ami a babona szerint rágta a fogakat.

Fehér fogak

Időszámításunk előtt 900 körül a görögök ráébredtek, hogy a szuvasodás egy bonyolult, összetett folyamat eredményeként jön létre, nem pedig a fogszú által. A szuvas fogakat főként kiégették, a foghúzást viszont csak akkor alkalmazták, ha a fog már annyira kilazult, hogy akár fogó nélkül is el lehetett távolítani.
Ebben az időben jelent meg a fogpótlás kezdetleges formája is. Marha- és elefántcsontból pótolták a fogakat, de nem volt ritka az sem, hogy halott ember fogait használták fel erre a célra.

A foghúzás a rómaiaknál sem számított népszerű módszernek. Még a Római Birodalom virágzása idején is a népi gyógymódokat hívták segítségül a kínzó fogfájás esetén. Próbálkoztak piócás kezeléssel, földi gilisztával és beléndekes füstöléssel, de általában csak megvárták, amíg a fog magától kiesett.

A fogászat történetében a legnagyobb fejlődés talán a XIX. században történt, amikor megindult a fogkefe tömeges elterjedése. Ekkor kezdték el ezeket az eszközöket nagy mennyiségben gyártani és piacra dobni Amerikában. Az első fogkefék lószőrből, illetve malacsörtéből készültek. Nejlonszálas fogkefét először 1938-ban használtak.

Esztétikai fogászat megjelenése

Az esztétikai fogászat a XXI. századra hódított teret magának, de a fogak díszítésére már az első kultúrák megjelenése óta van igény. Kezdetben úgy vélték, hogy a csillogó kövek és nemesfémek a fogakon a gazdagságot és a hatalmat jelképezik.

Arra is korán rájöttek, hogy a szép fehér fogazat egészséget sugároz, és szebb karaktert ad az arcnak. A fehérítésre azonban nem voltak meg a megfelelő eszközök egészen a múlt század közepéig. Akkora fedezték fel ugyanis a hidrogén-peroxid fehérítő hatását. Előtte már eredményesnek bizonyult az éter-peroxiddal való öblögetés is, amit kizárólag a szakorvos felügyelete mellett végezhettek a páciensek.

A hidrogén-peroxidos kezelést körülbelül 50 évvel ezelőtt felváltotta az úgynevezett sínes fogfehérítés. Ehhez a technológiához karbamid-peroxidot használtak a még nagyobb hatékonyság elérése érdekében.

A sínes fogfehérítést napjainkban is sikerrel alkalmazzák. Népszerű még ezen kívül az úgynevezett Zoom, valamint a Beyond technika is. A legújabb irányzatok közé a biofogfehérítés tartozik. Ez a hagyományostól annyiban tér el, hogy a fehérítésre használt anyag kizárólag természetes összetevőkből áll, mint a szódabikarbóna, glicerin és aloe vera gél. A módszer teljesen fájdalommentes, és már egy rövid kezelés is több árnyalatnyi változást hozhat.

Dimensions.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.